Későn ébredő voltam bevallom.
A „rumforradalom” már javában tartott, miközben bennem még mindig a tinédzserkori sikertelen ismerkedésekből táplálkozott minden rummal kapcsolatos előítéletem.
Ez a korszak viszont jellemzően még nem a minőség kereséséről szólt. Ha lett volna se tudtam volna valószínűleg értékelni. Volt helyette viszont bőven prémiumnak mondott kommersz, ami sokunkat megtanított az „én nem vagyok rumos” mondatra.
Szerencsére egy jól irányzott Don Papa arra késztetett, hogy felülvizsgáljam a fenti álláspontom. Tekintve, hogy az azt megalapozó italok úgy viszonyulnak a rendes rumhoz, mint hátba rúgás a baráti kézfogáshoz.
A fotózást is ez a friss érdeklődés ihlette, ahogy megláttam ezt a Demon’s Share címkét már meg volt az ötlet, hogy milyen környezettel tudnék rájátszani.

A végére még egy érdekességet megosztok veled. Bár a témaválasztás most egyértelműen a csomagolásnak volt köszönhető, de szeretem tudni mégis mit fotózok. Így futottam bele a márka névválasztásának érdekes magyarázatába: A rumok érlelésük során szabad szemmel is jól látható mértékben szenvednek el párolgási veszteséget. Ez az Angel’s Share-nek, vagyis az Angyalok jussa.
Ebből a panamai gyártó arra következtetett, hogy a maradék a Démonok jussa, vagyis az embereké.
@tarsolyadamfotografus Újabb italfotózás. 📸 #productphotography #rum #panama #demon #thedemonsshare #fire #hell #product #hungary ♬ eredeti hang – Tarsoly Ádám Fotográfus